Hogy miért bölcs? Vagy öreg? Talán azért mondták rá régen ezeket a jelzőket, mert ha egy diófát elültettünk, akkor az évtizedekig, akár száz évig is éke volt a kertnek. Ő a kert bölcs, öreg uralkodója. Hatalmas lombkoronája árnyat vet a nyári melegben, jó érzés alatta szunyókálni, borozgatni, pihengetni. A diófa Magyarországon őshonos fa, már a honfoglaló magyarság is megismerkedett vele, gyűjtögették termését, ették.

A zöld dió már régen is nagyon fontos az embereknek. Leszedésével igyekezni kell, mert a dió, ahogy érik, egyre jobban csontosodik, s akkor már nem nagyon lehet szétvágni, szeletelni. A titok az időben rejlik, ha tudjátok, akkor még júniusban kell leszedni, ha már elkéstetek vele, akkor sincs baj, csak kell egy erős kés. Nemcsak a termése fontos a fának, hanem a levele is. Levelét szárítva érdemes eltenni, s gyógyteaként is használható.

A diólevél: gyűjtési ideje június végétől, augusztusig tart. Mikor már szép sötétzöld a színe, akkor jó.

Felhasználása:tonizáló, emésztést elősegítő. Vértisztító hatása is van, segíti a máj tevékenységét, sőt még egyes cukorteák része is. Viszont használatára nagyon oda kell figyelni, sokáig nem szabad inni. Mint minden gyógytea fogyasztásánál, ennél is szünetet kell tartani a kúrában.

Külsőleg: a diólevélből készült főzet kiváló arclemosó pattanásos bőrre.

Hajra: a diótea főzete még szebbé varázsolja a sötét, fekete hajszínt. Igazi csillogást, erőt ad neki.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy készül a diólikőr, akkor kattintsatok az alábbi linkre: 

https://www.youtube.com/watch?v=hZ3eTucmuhw

Hozzávalók:

20-30 zöld dió kettévágva

5-6 szem szegfűszeg

pár fahéj

egy narancs héja

Az egészet fel kell önteni alkohollal, ami lehet vodka, pálinka is. Majd hagyni kell állni hat hétig, utána le kell szűrni, s egy fél kiló cukrot vízzel felfőzünk, s összekverjük. Így lesz kész a finom diólikör, amellyel karácsonykor már koccinthattok is!