A füstölésnek régi hagyománya van. Amikor tűz fölé rakjuk a szárított virágokat, s elkezdjük a füstölést, akkor átérezhetjük a régi, akár az ókori és középkori emberek varázslás tudományát. Olyan, mintha visszacsöppennénk a boszorkányok világába, korába.  Azt viszont érdemes tudni, hogy a füstölés egyáltalán nem csak a boszorkányok tudománya volt, hanem a középkorban a hétköznapi emberek is füstöltek. Varázslatos napoknak, estéknek hívták ezeket az estéket,  szám szerint  egy évben 12 éjszakát, amikor  a füstölésnek komoly jelentősége volt. December 21.-e, vagy 22.-e is eme varázslatos éjszakák egyike. De nagyon nagy jelentősége van december 24.-től január 6. -ig tartó időszaknak is, amikor minden nap füstöltek a régiek.  Hazánkban nincs igazán nagy hagyománya ennek a különleges szertartásnak, de érdemes róla tudni, eltanulni, megtanulni. 

A füstölés eredete 

A füstöléses esték hagyománya a germán Holdnaptárhoz köthető. Még mielőtt bevezették volna a mai naptárunkat, az év 354 napból állt, és 11 vagy 12 nap rövidebb volt mint a többi. Ezeken a különleges napokon volt jelentős a füstölés, mert ilyenkor azt gondolták a régiek, hogy sokkal közelebb kerülnek a természeti lényekhez , a szellemvilághoz, s jobban tudnak varázsolni is. A füstölés hagyománya a középkorban igen jelentős volt, és szinte minden kultúrában, népnél  jelen volt. De később ennek a hagyományát inkább csak az egyházi szertartások vették át, jelentős ünnepeken a tömjénnel való füstölés maradt meg a templomokban.

A füstöléskor a házat, a környezetünket tisztítjuk meg, illetve az elménket, a lelkünket. Ezekben segítenek a különféle gyógynövények, amelyeket ilyenkor elégetünk, elfüstölünk.

Sokféle hiedelem is kapcsolódik ezekhez a füstölésekhez: sokan úgy vélték, hogy ilyenkor nem szabad mosni, mert a száradó ruhába bújnak be az elüldözött szellemek. Vagy olyan elméletek is születtek, hogy a füstölés utáni éjszakán, amit álmodunk, azok mind igazak, s akár a jövendölni is tudunk így. Ami viszont fontos, hogy a gyógynövények erejével tudunk ilyenkor gyógyítani lelket és testet, s ezeket a gyógynövényeket érdemes tudatosan megválasztani, hogy melyeket füstöljük el.

Hogyan füstöljünk? 

A legfontosabb hozzávalók természetesen a szárított növények, gyógynövények. Ezeket kell egy szürőre ráhelyezni, alá gyertyát tenni, s  már élvezhetjük is a füstölést.

Növények, amelyeket érdemes már nyáron gyűjteni, s leszárítani. Sokszor kis csokrokba is rakhatjuk, s így szárítjuk ki őket. Ilyenkor a csokrokat szoktuk begyújtani, s azzal füstölünk.

• Üröm: tisztít
• Fenyőtű: erősíti az idegrendszert
• Orbáncfű: nyugtat
• Ökörfarkkóró virágja:  nyugtat, relaxál
• Levendula virág: kiegyenlít, tisztít, nyugtat 
• Rózsavirág: nyugtat, kiegyenlít
• Rozmaring: segít a koncentrációban
• Zsálya : tisztít,erősít
• Cickafark :erősít
• Kakukkfű: elűzi a félelmet, erősíti az önbizalmat
• Boróka fa és bogyója : tisztít, védelmet ad, bátorságot ad

Amikor füstölönk, akkor figyeljünk ezekre:

• Válasszuk ki a helyet vagy helyiséget, ahol füstölni szeretnénk.
• Gondoljuk át a célt, kívánságainkat.
• Keverjük össze a szűrőtálban a kiválasztott gyógynövényeket.
• Ha a füstöléssel el akarunk engedni valamit, nyissuk ki az ablakot.
• Gyújtsuk meg a lángot, és tegyünk kevés, kb. 1 teáskanál keveréket a szűrőre.
• Üljünk le, és élvezzük a rituálét. Közben mozgathatjuk a lángot, magunkhoz legyezhetjük a füstöt, és időnként új anyagot tehetünk a szűrőbe.
• 10-15 perc múlva fejezzük be a füstölést, és nyissuk ki az ablakot.

Kellemes füstölést!