A tavasz hírnöke, az ártatlanság növénye, a szerencse virága. Ki, kinek nevezi, egy biztos, mikor már virágzik, biztosra vehetjük, hogy megérkezett a tavasz. 

Az ártatlanság szimbóluma 

Érdekes, hogy ehhez a növényhez semmilyen negatívum nem kötődik. Az ártatlanság szimbóluma, a tökéletes virág. S egyben a halhatatlan szerelem jelképe is volt. Ha ránézünk valóban a tökéletességet látjuk, a szirmaiban, a szerénységeben, ahogy megbúvik a friss fű között.

Különleges nevei 

Már a nevei is különlegesek, mind-mind egy tulajdonságára utal.  A franciák “húsvétkának” hívják, mert húsvét táján szokott előbújni. A németek „libavirág”-nak nevezik, s arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve, „a nappal szeme” is különleges, s egyben gyönyörű, hogy sugárvirágai estére becsukódnak.

A mindent gyógyító 

A százszorszépnek csodaerőt tulajdonítottak a régiek. Hozzá imádkoztak, ha valami betegségük volt, s azt kérték tőle, hogy egész évben egészségesek maradjanak. Szerencsehozó virágként is számon tartották. Mikor az első virágot meglátták, rögtön kívántak valamit.

Tavasztündér virága 

A tavasztündér vagy istennő virágaként is tisztelték, később pedig a Szűz Anya virágaként tartották számon. Így lett egyre hatalmasabb a védelmező, oltalmazó és gyógyító ereje. Legfőképp a nők legkedvesebb és legkeresettebb virága volt, a tavaszi új élet kezdete, a nőiség új kivirágzása.

Kívánok mindenkinek szép tavaszt! S ha friss százszorszépet láttok, szedjetek belőle egy csokrot! A lakás dísze is lehet!